kardiológia

Kardiológiára bejelentkezni a 20/244-2936-os telefonszámon lehet.

A koszorúér betegség előfordulása ma is nő, 2020-ra az egész világon vezető halálokká válhat az iszkémiás szívbetegség. Jelenleg az összhalálozás több mint 50%-ának hátterében a keringési betegségek állnak. A két nem között jelentős különbségek mutatkoznak az egyes korosztályok veszélyeztetettségét tekintve is, férfiaknál az 50 és 54 év közötti korosztálynál észlelhető jelentős rizikó növekedés.

A komplex kardiológiai diagnosztikai eljárások (nyugalmi EKG, szívultrahang, terheléses EKG) mellett több ABPM készülék (24 órás vérnyomás mérés) és EKG-Holter készülék (24 órás EKG monitorozás) áll rendelkezésünkre, valamint lehetőség nyílik egyéb szűrővizsgálatok elvégzésére is. Az Arteriográf korunk népbetegségének, az érelmeszesedésnek a mértékét jelzi mindössze néhány perc alatt. Ujjbegyből vett vércseppből gyorstesztek elvégzésére van lehetőségünk, mellyel követni tudjuk a véralvadás-gátló kezelésben részesülő betegeinknél a terápia hatékonyságát, ellenőrizhetővé válik a vércukor, illetve vérzsírszint is. 

VIZSGÁLATOK:

12 elvezetéses nyugalmi EKG:

A szív elektromos tevékenységének vizsgálata nyugalmi helyzetben rögzített 12 elvezetéses EKG-val a legalapvetőbb vizsgálati módszer a kardiológiai diagnosztikában. Mellkasi panaszok, nehézlégzés, ájulás, rosszullét, heves vagy rendetlen szívverés érzés esetén EKG készítése nélkülözhetetlen. A regisztrátumon láthatóak a korábban lezajlott szívinfarktus jelei is, felismerhetők a korai ütések, pitvari és kamrai ritmuszavarok, ingerképzési-és vezetési zavarok, továbbá ellenőrizhető a már megkezdett terápia hatékonysága.

Terheléses EKG vizsgálat:

A terheléses EKG vizsgálat fizikai aktivitás közben vizsgálja a szívműködésben bekövetkező esetleges rendellenességeket, ritmuszavarokat, a terhelés hatására létrejövő vérnyomás-választ és szívfrekvencia választ, valamint információt nyújt a terhelhetőség fokát illetően. Elvégzése javasolt tisztázatlan eredetű mellkasi fájdalom okának kivizsgálása, szívritmuszavarok felderítése, magasvérnyomás-betegségben az alkalmazott gyógyszeres kezelés hatékonyságának ellenőrzésére, igazolt koszorúér-betegekben szívkatéterezés során fémháló-beültetés vagy koszorúér-műtét után a beavatkozás sikerességének felmérésére céljából. Folyamatos EKG-regisztráció, vérnyomás és pulzus-monitorozás mellett cél az életkornak megfelelő maximális szívfrekvencia (220-életkor) elérése, ezen a terhelési szinten ugyanis biztonsággal meg tudjuk mondani, hogy van-e a koszorúserekben jelentős szűkület.

ABPM vizsgálat:

24 órás vérnyomás-monitorozás segítségével kizárható a fehérköpeny-hypertonia, igazolható az éjszakai órákban jelentkező vérnyomás-emelkedés, rögzíthető a vérnyomás-kiugrások ideje. Ismert hypertoniás betegnél felmérhető a kezelés hatékonysága.

EKG-Holter:

A Holter EKG egy olyan készülék, mely 24 órán keresztül folyamatosan monitorozza a szív elektromos tevékenységét. 5 darab mellkasra rögzített elektróda gyűjti az adatokat, és számítógépes program segítségével elemezhetők a ritmuszavarok és ingervezetési rendellenességek. A vizsgálat ideje alatt a beteg naplót vezet a panaszairól, így vissza tudjuk keresni az ezekben az időpontokban esetleg megjelenő EKG-eltéréseket.

Echocardiographia:

A szívultrahang vizsgálat noninvazív, az emberi szervezet számára teljesen ártalmatlan és éppen ezért korlátlan számban ismételhető vizsgálómódszer, melynek segítségével működés közben kaphatunk teljes képet a szív és nagyerek állapotáról. Vizsgálható a szív anatómiai felépítése, mérhetők a szívüregek méretei, a szív falainak vastagsága, megítélhetők a bal kamra esetleges falmozgászavarai, melyekből az adott falrészletet ellátó koszorúér szűkületére következtethetünk, valamint kimutathatók a korábban lezajlott szívinfarktus következményei, szövődményei, pl. nem mozgó falrészlet (heg), a bal kamra csúcsának tágulata (szívaneurizma), melyben vérrög (thrombus) képződhet. Információt kapunk a magasvérnyomás betegség vagy cukorbetegség következtében kialakuló eltérésekről is. Vizsgálhatjuk a szívbillentyűk szerkezetét, a szívbillentyűk funkciójának vizsgálatakor értékelhetjük az esetleges szűkületek (stenosisok) súlyosságát vagy a regurgiatio fokát, és ezen eltérések haemodinamikai következményeit.

Felismerhetők a szívben kialakuló vérrögök (thrombusok), melyek az agyi embolisatio, agyi infarctus veszélyét rejtik és diagnosztizálhatók a szív tumoros betegségei, pl.pitvari myxoma is.

Az echocardiographia a szív gyulladásos folyamatai (szívizom gyulladás, szívbelhártya gyulladás, szívburok gyulladás) esetén is nélkülözhetetlen vizsgálómódszer. Szívburok gyulladás (pericarditis) esetén folyadék jelenik meg a szívburokban, melynek mennyiségének mérhető. Szívbelhártya gyulladásban (endocarditis) a szívbillentyűkön láthatók felrakódások, vegetációk. (Ezek pontos megítélésére nyelőcsövön keresztül végzett, transoesophagealis echocardiographiával van mód). Műbillentyűvel élő betegeink gondozása során rendszeres szívultrahang vizsgálattal ellenőrizzük a műbillentyűk funkcióját, valamint kiszűrhetők a műbillentyűkre rakódó thrombusok vagy vegetációk (ezen eltérések pontosabb megítélése nyelőcsövön keresztül végzett szívultrahanggal lehetséges).